Az ápolónők legalább elismerték, hogy milyen ügyesek vagyunk

A sok szuperrallyes kilométer után végre célba ért és a géposztályuk legnagyobb serlegeit is megszerezte, Veszprémben, Kuncz Dezső és Bencs Gabi, akik emiatt nagyon bizakodóan utaztak el Komlóra. De elhagyta őket a szerencséjük, mert a hatodik gyorsasági szakaszon a két első lámpa közé kb. 130-al felragasztottak egy fát, ami őket és a versenyautót is alaposan összetörte. A srácok szerencsére már jobban vannak, a Honda is hamarosan elkezdi a lábadozást, ám Dezső 2017-es évének ezzel az eséssel mindenképpen pont került a végére. Kuncz Dezső mesélte el nekünk a komlói kalandjait, és az az utáni néhány napját.

Veszprémből sok ponttal, győztesként, boldogan tértetek haza. Ez megalapozta a jó kedvet Komlóra is.

Remek hangulatban kezdtünk neki a pályabejárásnak. A pályák fantasztikusak voltak, mindkettőnknek tetszettek, de borzasztó meleg volt az egész versenyhétvégén. A verseny előtti teszttel folytattuk (volna) a felkészülésünket, de nem volt szerencsénk a teszten. Vagy mégis? Talán igen, mert ott ment tönkre a Hondánkban a kuplung és nem az első gyorsasági szakaszon, vagy a prológon. Nem hiszem, hogy sokkal tovább bírta volna, mert csak egyetlen kört tudtunk teljesíteni a kocsinkkal a teszten. Ellenben, ha a versenyen megy szét a kuplung, akkor valószínűleg nem állunk később favágónak. A gumikkal viszont jó lett volna egy kicsit autózni az éles rajt előtt, mivel először használtam ilyen gumikat, szerettünk volna alaposabban megismerkedni velük. Az aszfaltos teszt is jól jött volna, mert murván már kezdjük látni a fényt az alagút végén, de aszfalton még szükség van és lesz is a gyakorlásra. A rövidke teszten sem voltam kibékülve az aszfalton, az autóval, de sokáig nem kellett emiatt keseregnem, mert a kuplung, mint mondtam, megadta magát. Neukirchner Bandi és a szervizcsapat egész éjjel dolgozott a kocsin, de péntek hajnalra készen lettek vele, jó is lett, csak az volt a gond, hogy megint élesben kellett tesztelnünk, az első gyorsasági szakaszon.

Milyen volt a versenyetek?

Nem volt különösebb gondunk, fokozatosan gyorsultunk, tartottuk az 5-ös géposztály második helyét, egyre jobb időket mentünk, már abszolútban is pontszerzők voltunk, a gyorsaságik teljesen kaland és eseménymentesen teltek. Csakis az autózásra kellett figyelni, egyedül a hatalmas hőség miatt éreztük magunkat kellemetlenül. Engem mindenképpen megviselt a kánikula. A gumik szerencsére nem okoztak váratlan meglepetést, tökéletesek voltak. A hatodik gyorsaságin ért utol minket a baj, amit jó eséllyel a hőségnek köszönhetünk. Én sem voltam miatta a toppon – a 2010-es Salgó Rallye-n történt bukás óta nagyon nem szereti a fejem a tikkasztó forróságot – és valószínűleg Bencs Gabi barátom is emiatt vétett hibát az itiner olvasása közben. Alsómocsoládnak a végénél Gabi eltévesztett egy kanyart, bal3 helyett, sima balnak mondta be. Hatodikban, padlógázon mentünk éppen egy hosszabb egyenesben. Amikor észrevettük, hogy baj van, már nem tudtam kellőképpen lelassítani, sok volt a tempó a kanyar bevételéhez és a kicsúszás elkerüléséhez. Igyekeztünk mindent megtenni, de az autó nem akart sehogy sem elfordulni. Bezúgtunk az erdőbe, a bokrok között vesztünkre találtunk egy jókora fát, ami elég sokat segített a féktáv lerövidítésében. Ezt utólag sem köszönjük neki. Ha elslisszanunk mellette már sokkal jobb a helyzet, de pontosan a kocsi közepével vertük telibe. Nem hibáztatom egyáltalán Bencs Gabit, nem ő a hibás, hiszen mindketten ott voltunk az autóban. Benne van minden egyes versenyen az esés a pakliban. Ez most így sikerült.

A gyorsasági leállt, a mezőny egy része etapban ment tőletek tovább, voltak, akik alternatív útvonalon gurultak a szervizbe. Hozzátok rescue csapat és mentőautó érkezett.

Sajnos szükségünk volt a segítségükre, mert én csúnyán összetörtem magam, Gabi pedig sok fájdalmas húzódást és zúzódást szenvedett. A lábfejem csúnyán szétment, sok csont összetört, szét kellett húzni őket, majd ezután összedrótozták mindet, a pécsi kórházban műtöttek vele. Mindenkinek köszönjük, amit értünk tett! Jelenleg még mindig gipszben van a lábam. Ha lekerül a gipsz, akkor újabb műtét jön, mert akkor szedik ki a drótokat. Ezen felül, két héttel a verseny után is tele vagyok zúzódásokkal. Se ülni, se állni, se járni nem esik jól. De majd idővel javul a helyzet. Az idei évnek számomra biztosan vége van. Jövőre ugyanezzel az autóval képzelem el a folytatást. Néhány aszfaltos sprint és tesztverseny után.

Az autó sem nézett ki jól a fotók alapján.

Hamarosan elhozzák a műhelyembe Neukirchner Andrisék és nekikezdünk a felújításnak. Szeretnénk minél hamarabb lábra állítani és elfelejteni ezt az esetet. A motortartó bakok biztosan leszakadtak. A motoron, sem sok minden maradt, lehullottak a rajta lévő „karácsonyfadíszek”. Ha megérkezett hozzánk a kocsi, akkor már okosabbak leszünk. Akkor mérjük fel együtt, pontosan a károkat. A kasztni, a hűtő, és még ki tudja mi, biztosan javításra, pótlásra, legyártatásra, cserére szorul. A jó hír, hogy a váltó talán megmenekült. De a támogatóink mellettünk állnak a bajban is, és jelezték, hogy amiben kell, mindenben segítenek. És Bandi is nagyon korrektül áll a dolgokhoz. Láttam a céges bélyegzőjét és nem a „Leveszlek BT” neve szerepel rajta. 🙂 Sokat segít, a Guzi testvérekkel, Robival és Janival együtt. Nem fogunk kapkodni. Igyekszünk, de szeretném tökéletes állapotúra megcsinálni a kocsit, mert rajongok ezért az autóért. A szívem csücske a MUG-001.

Pedig ez az autó szerintem nem szeret téged… Veszprémben mondjuk nem hisztizett, de ott vannak a szuperrallyes versenyek, Baranya Kupa előtti teszt, hatos gyors…

Van benne valami. Elég sokszor kicseszett tényleg velem. Pedig én imádom őt. Remélem, hogy a későbbiekben össze tudunk barátkozni. Nem rajtam múlik.

Említetted a Guzi tesókat. Egy kórterembe kerültél velük? 🙂

🙂 Nem. Ők addigra, mire én bekerültem már kijöttek a kórházból, ők ugye egy héttel előttünk pereceltek egy hasonlót, mint mi. Őket már csak ismerték a kórházban. Kérdezték is az ápolónők, hogy maga is rallye-zik? Hát már maga is? A múlt héten itt volt egy testvérpár, ők is versenyen törték össze magukat. Mondtam, hogy ők a szerelőim. Megdicsértek mindannyiunkat, hogy mennyire ügyesek vagyunk. 🙂 Kaptuk az ívet, meg a beszólásokat rendesen. 🙂 Legalább azokon jót röhögtünk. 🙂 De minek is bánkódni? Előre tekintünk. Építkezünk és igyekszünk túllendülni a Baranya Kupán történteken, hogy minél hamarabb a 2018-as szezonra tudjunk koncentrálni.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

2017-08-20T05:42:42+00:00 2017. augusztus 20.|Kategóriák: Hírek|Címkék: , , , |

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás