Korábban kellett volna Rallye2-re váltanunk

Magyari Beck Szabolcs, a Baranya Kupa előtt MARB futamokon igyekezett a régi szintre hozni a tíz évnyi szünet alatt megkopott vezetési tudását, és Török András segítségével rögtön nagyot villantottak az 5-ös géposztályban. Egerben sajnos túl kevesen voltak, így pont és kupák nélkül, de a visszatéréshez nélkülözhetetlen sok-sok tapasztalattal térhettek haza. Szabolcs csak azt sajnálja, hogy nem váltottak hamarabb a Rallye2-re. Az eredményeiket látva mi is pontosan ezt gondoljuk. Magyari Beck Szabolccsal beszélgettünk.

Talán tíz év is eltelt azóta, hogy legutóbb a Rallye2-ben rajthoz álltatok. Ez a hosszú szünet a Baranya Kupán ért véget, ott tértetek vissza. Teljesen versenyzés nélkül telt az elmúlt évtized nektek?

A nagyobbik részében igen. Az utóbbi három évben már vettünk részt rallysprinteken, idén pedig újra kipróbáltuk magunkat a Rallye2-ben, a bajnokság két év végi futamán. Komlón az 5-ös géposztályban sikerült megszereznünk a második helyet és emellett annak is nagyon örültünk, hogy célba értünk a visszatérő futamunkon, ami különösen hosszú és pokolian forró volt augusztus elején.

Milyen érzés volt tíz év után újra a Rallye2-ben versenyezni?

Gyakorolni és visszaszokni nagyon jók voltak a rallysprintek, bár az idei évre autót is cseréltünk, úgyhogy mire az alapokat újra elsajátítottuk, jött az új kihívás, a Renault-nkkal is meg kellett barátkoznunk. Azt látom, hogy az elmúlt időszakban roppant sokat fejlődött a Rallye2 Bajnokság mezőnye, nagyon komoly autók és pilóták versenyeznek itt. A sprinteken jól éreztük magunkat, szívesen autózgattunk ezeken a futamokon, de a MARB versenyeivel kapcsolatos év eleji kavarodások után úgy döntöttünk, hogy fentebb lépünk egy szintet. Az eddigi, friss Rallye2-es tapasztalataink tükrében csakis azt bánom, hogy ezt nem tettük meg sokkal korábban. Előbb kellett volna meghoznunk ezt a döntést és már az év elejétől kezdve részt kellett volna vennünk a Rallye2 Bajnokság aszfaltos versenyein.

Késő bánat 2017-re, de a 2018-as év teljes egészében előttetek áll, várunk titeket is szeretettel a Rallye2 minden futamára! Emellett örömmel hallom, hogy jól érzitek magatokat a Rallye2-ben. Így volt ez Egerben is?

Abszolút. Az ugyan kicsit a kedvünket szegte Egerben, hogy nem volt meg a kategóriánk és emiatt már a rajtban eldőlt, hogy pontok és kupák nélkül kell hazatérnünk. Az egyetlen kategóriatársunk, a Gyöngyösi Marcell-Kollár Károly duó, akik megnyerték a géposztályunk idei bajnokságát – gratulálunk nekik – sajnos már az első szakaszon kiesett, így érdemben csatázni sem tudtunk velük. Pedig ügyes és gyors párosként ismertük meg őket. Amikor megláttuk az Opeljüket, az első gyorsasági felénél az út mellett, onnantól csak arra figyeltünk, hogy célba érjünk és teszteljük a versenyautónk új futóművét. A negyedik gyorsaságin meg is találtuk a határát, ugyanis megforogtunk egy tempósabb részen. Erről azt gondolom, hogy vezetői hiba volt. Számomra furcsa az, hogy régen lehetett úgy menni, hogy mindig levágtuk a kanyarokat. Most azonban van, ahol van gumi, és van ahol nincs. Ebben az esetben az tréfált meg, hogy nem volt gumi. Sáros volt a belső ív, be is raktam az autót a sárba, ezért értelemszerűen sárosak lettek a jobb oldali gumik. Ezután a kanyar után jött egy bal3, és miután a jobb oldali kerekek még nem tisztultak le, nem volt támasztókerék, amin megtapadhatott volna rendesen a kocsink, piruett lett belőle. De szerencsénk volt. Nem csak a megforgásunk során, hanem a szombati időjárással is, mert reggel ugyan jeget kellett kaparnunk a szélvédőről, de alapvetően nem panaszkodhattunk az időjárásra. Összességében nagyon élveztük a versenyzést mindketten, ám vissza kell szoknunk a rallye világába. Bandinak is lesz még mit tanulni, mert neki újdonság ez a hosszú versenytáv, ő igazából a rallyesprintekhez van szokva. Az etapidő és a számítások sok figyelmet és gyakorlatot igényelnek, összetettebb a navigátor feladata a Rallye2-ben, mint egy sprintversenyen. Ráadásul András készíti föl az autót is, ő egy igazi multifunkciós ember a csapatunkban. Köszönettel tartozok neki, az Eurosol Racing Team-nek, Asztinak, Danikának, a szponzorainkkal együtt. Alapvetően elégedettek voltunk a hétvégénkkel, azt pedig már a rajtdobogón tudtuk, hogy pontot Egerben biztosan nem fogunk szerezni. Ismerjük a szabályokat, de mégis jól esett volna, ha csak egy pici kis emlékkupával megleptek, elismertek volna minket az illetékesek.

A Mikulás vagy a Szilveszter Rallye-n ott lesztek e?

A murvát régen nagyon szerettem, de a Mikulásra én úgy látom, hogy egy másik autót kellene kerítenünk, vagy építenünk. Ezt nem szeretnénk. Úgy döntöttünk, hogy ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk, akkor rajthoz állunk december végén, a Szilveszter Rallye-n. A kegyes szó alatt azt értem, hogy nem lesz hótakaró a pályákon. Ha mínuszok vannak, de szép száraz idő, akkor ott leszünk. Azt még bevállaljuk, hogy a reggeli és az esti gyorsaságik csúszósabbak lehetnek, de nem szeretnénk az első néhány autó által kitaposott és tükörjegessé fagyott pályákon sínautózni, annak nem sok értelmét látom. Abban már semmi élvezetet nem találnánk. 2018-ban pedig jó lenne bepótolni, azt, amit az idén elmulasztottunk, szeretnénk minden aszfaltos versenyen részt venni, ami bekerül majd a Rallye2 Bajnokság versenynaptárába.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

2017-12-07T19:39:01+00:00 2017. november 12.|Kategóriák: Hírek|Címkék: , , , |

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás