Nem nyertünk, így kap még egy esélyt a Ladánk

Papp Arni és Szarka Dávid már régen össze akart ülni egy menetre, az ötletet pedig egy remek döntés követte, aminek három kupa lett a végeredménye, a Salgó Rallye-n. Arni viszont nem 100%-osan elégedett, a mostani siker még jobb teljesítményre sarkallja, ám arra a kérdésre, hogy képes e a Ladájával győzni a P12-ben, már csak Nyíregyházán kaphat választ. Papp Arnolddal beszélgettünk.

Legutóbb egy Citroen C2R2Max-al láttunk versenyezni Veszprémben, viszont a Ladátokat a Miskolc Rallye után le, a Salgó Rallye-ra pedig feltámasztottátok. Mozgalmas időszak előzte meg a nógrádi versenyeteket…

Emellé ugye még jött a nem kevés munkám is. A Salgó Rallye-n, – miután nagyon sokat kínlódtunk korábban a kocsinkkal – az volt a vágyunk, hogy technikai hibák nélkül tudjuk teljesíteni a versenytávot. Fejlesztettünk is ezt-azt, de elég régen ültem a Ladában, volt mit bepótolnom. Miskolcon eltört a motorban a főtengely, mindössze a prológot éltük túl vele, nem volt mese, azt ki kellett cserélnünk. A motorjavítás közben kipróbáltam egy  kis C2-es méregzsákot kellemes élmény volt, elsőre elég jó eredményt sikerült elérnünk vele. A kategóriánk harmadik és abszolút értékelés ötödik helyén zártuk a Veszprém Rallye-t. Salgótarjánban ugyanezt a minimumcélt tűztük ki magunknak és a végén pontosan így zártuk a nógrádi futamot.

Viszont szenzációs bemutatkozással kezdtetek, elnáspángoltátok a teljes mezőnyt a superspeciálon. Milyen volt a versenyetek?

Erős túlzásnak érzem az általad használt elnáspángolás szót, de tény, hogy mi voltunk a leggyorsabbak, az első gyorsaságin. Tudtam, hogy a városi pálya kézre álló feladatot jelent majd nekem, hiszen elég sokat szlalomozok, elememben voltam a szakasz elején, a gumik és a visszafordító kanyarok között, nem ismeretlen számomra az, ha rá kell rántani a kézifékre, de nehezen éreztem rá a féktávokra. Pályabejárás gyanánt az ORB mezőnyét is megnéztük a saját rajtunk előtt. De még ilyen felkészülés után is hagytunk benne némi időt. Jó volt úgy nyugovóra térni, hogy az első helyről várjuk a folytatást.

Másnap föl lett adva nektek rendesen a lecke, hiszen új navigátorral álltál rajthoz, akit azonnal a mély vízbe kellett dobni. A rengeteg kanyarjáról híres Cereden kezdtétek meg a valódi ismerkedést. Milyen volt a versenyetek?

Dávid már az ötödik navigátorom, a tavalyi Budapest Rallye-n akartunk együtt menni, de ez akkor, és azóta sem sikerült, ám most kijött rá végre a lépés. Az éjszakai eső miatt lélekben armageddonra készültem a gyorsaságikon, az első körre puha gumikat raktunk föl. Egész héten azért imádkoztam, hogy vizes, hideg időjárás legyen, a víz be is jött ezek közül. A biztonságra törekedtünk, óvatosabbak voltunk, mintha nem esett volna az eső, az éjszaka folyamán. Elég kiélezett csatákat vívtunk a kategóriánkban, amikkel az abszolút értékelés élmezőnyébe is beletartoztunk. Voltak olyan, a miénktől erősebb autót hajtó párosok, akiket normál körülmények között nem tudtunk volna elkapni, de gondjaik adódtak, közülük többet is sikerült megelőznünk. Ilyesmire nem feltétlenül számítottunk. Az abszolút második helyen zártuk az első kört, pedig Kazár célja előtt, az utolsó kanyarban még a domboldalra is kicsúsztunk, innen szinte visszarepültünk a helyes útra. A második körben, Cereden vigyáznunk kellett a gumikra, de Sámsonházát és Kazárt nagyon megnyomtuk. A kazári rajt előtt felhívtak engem telefonon, hogy leesett az eső, ekkor azt éreztem, hogy eljött a mi időnk, van esélyünk egy kis előnyt kiautózni. De műszaki hiba jelentkezett, a folytószelep szenzor tönkre ment, ez padlógázon jelkimaradást idézett elő, az autó pedig nem akart menni, az időnk természetesen gyenge lett. A szervizben kerestük a hibát, de nem találtuk. A következő, ceredi szakaszon volt annyi szerencsénk, a szerencsétlenségben, hogy a relatíve lassabb tempónk miatt volt időnk rájönni, hogy a gázpedál kb. 2/3-ados állásánál tökéletes volt minden, de az alatt és az felett egyszerűen megbolondult a kocsi. Ennek a felfedezésnek köszönhettük azt, hogy az utolsó körben nagyrészt versenytempóban tudtunk autózni, Sámsonházán még szakaszgyőzelmet is sikerült elérnünk, így tudtuk teljesíteni a rajt előtti célkitűzésünket, plusz még a Lada kupában is bronzérmesek lettünk. Örültünk, hogy végre célba értünk Ladával is.

Erre Nyíregyházán is lenne lehetőségetek. Megpróbáljátok?

Még saját magammal sem sikerült dűlőre jutnom ebben a kérdésben. Ha sikerült volna Lada kupában és a P12-ben is nyernünk, akkor szinte biztos, hogy a „csúcson” hagyjuk abba, elbúcsúznék a Ladától, és nem mennénk Nyíregyházára. De így maradt bennem néhány kérdőjel. Kíváncsi vagyok, hogy a sikeres célba érkezésen túl tudunk e mondjuk nyerni is a géposztályban? A részeredmények alapján látok rá sanszot, ezért, ha támogatóink is úgy akarják, akkor megméretjük magunkat az év legutolsó, szabolcsi futamán.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

 

 

2018-09-26T15:16:00+00:002018. október 9.|Kategóriák: Hírek|Címkék: , , , , , |

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás