Patakmederben végezték

Az őszi Mecsek Rallye mindig komoly kihívást tartogat az indulóknak. Az időjárás most kegyes volt, száraz, napsütéses hétvégén élvezhették a szép számban kilátogató nézők a verseny izgalmait.

  • A prológ mindig jó ráhangolódás a futamra. Rendkívül sok néző volt kíváncsi a mezőny top autóira, és jó hangulatot ígért az összefüggő emberfalban sorakozó publikum látványa – tekintett vissza a pécsi hétvégére Balogh János. – A rajt után kicsit bekezdtünk, de amikor az első gumisort kerültük éreztem, hogy nincs sok tapadás, ennek tudatában lendületesen közlekedtünk, kontrolláltan csúsztatva az autót. Ezzel a nézőknek biztosan kedveztünk, a stoppernek annyira nem, de így biztosan kiszolgáltuk a közönséget.

A másnapi program négy különböző pályát tartogatott két körben, nyolc gyorsasági szakasszal. A szűk erdei technikás részek mellett, poros tempós ívek is megtalálhatóak voltak, ami nagy kihívást jelentett mindenki számára, hogy betaláljanak a tiszta nyomba és a lehető leggyorsabban tudjanak elfordulni egy-egy kanyarban.

  • Az első versenynappal kapcsolatban voltak kérdőjelek bennünk, hogy mennyire tudunk majd jó ritmusban menni a beugrós navigátorommal, Czakó-Budai Annamáriával ezeken a pályákon – folytatta a versenyző. – Ez a nap a kőkemény ralizásról szólt, hiszen a pályák jellegéből adódóan fontos volt, hogy mennyire találjuk meg azt a zónát ahol gyorsan és jól tudunk menni. Úgy tűnik, jó úton járunk, hiszen az alaptempónk gyorsult. Az első szakaszon sikerült beletalálni és az időeredmény is azt mutatta, hogy ott tudunk lenni az élmezőnyben. Ezt megpróbáltuk átmenteni a következő pályákra is, ami sikerült, ennek köszönhetően az első kört az abszolút második helyen fejeztük be. A második körre nem voltak sokkal vérmesebb reményeink. Az első áthaladáson elkövetett hibákat szerettük volna a pályaismeret függvényében kijavítani, ennek szellemében rajtoltunk az ötödik gyorsaságin. Egy olyan vákuumba kerültünk a hibák köszörülése közben, hogy elkezdtünk igazán tempósan menni és az ötödik kilométer magasságában megtörtént velünk a baj. Valószínűleg a nem megfelelő tempóválasztásomból és az ahhoz kapcsolódó stabilitásvesztésből adódóan az autó hátulja egy picit lelógott egy tuskós kanyarban, amit egy szintén tuskós kanyar követett csak a másik irányban. Egy nagyon szűk ösvényen kellett átmenni, amibe nem fért bele, hogy a Skoda túl nagyot mozog. Sajnos kitört a bal háta a jobbos kanyarban, ellenkormányozva próbáltam kordában tartani, de ennek az lett a vége, hogy becsúsztunk az árokba, onnan a patakba. Ráadásul ott még sikerült egy mutatványt is hozzátennünk, majd végül fejtetőn fejeztük be a mederben. Több kép is kering az interneten, hogy mi is történt velünk, de az ijedtségen kívül más bajunk nem lett. Az autó a fotókon nem fest túl jól, de nem reményvesztett a helyzet.
2018-10-23T19:33:17+00:002018. október 23.|Kategóriák: Hírek|Címkék: , |

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás